Akár hatalmas siker is lehetett volna a 4IM elnevezésű program, amely az Miskolc elszlömösödött, nyomorteleppé váló városrészeinek felzárkóztatását tűzte ki célul, de nem lett az. A sorozatos szakmai hibák, az összeférhetetlenségi problémák és a vitatható erőforrás-felhasználás miatt nemcsak kudarcokkal terhelt a kezdeményezés, de még az is lehet, hogy a támogatást is vissza kell fizetni az Európai Uniónak. A projekt szakmapolitikai vezetője, Varga Andrea Klára alpolgármester megválasztása óta a transzparenciát hirdeti, de a szerkesztőségünk birtokába jutott információk egészen más képet mutatnak a háttérben zajló folyamatokról.
A program úgy hiányzott Miskolcnak, mint egy falat kenyér, hiszen a településnek hosszú évek óta komoly problémát jelent, mit is kezdjen a leszakadó városrészekkel, hogyan javítsa az ott élők helyzetét, életkörülményeit, gazdasági-és munkaerő-piaci lehetőségeit, de legfőképp hogyan segítheti az érintettek integrációját.
Az említett célok elérésére 2021. novemberében Miskolc sikeresen pályázott európai uniós forrásra. A város összesen 762 280,20 eurót, azaz mai árfolyamon számolva közel 300 millió forint támogatást kapott a megvalósításra, a teljes költségvetés pedig 400 millió forint körül alakult. Mindezért cserébe a megyeszékhely vállalta, hogy helyi közösségi pontokat hoz létre és működtet a projekt két célterületén, a Bábonyibércen és a Tetemváron. Ez – információink szerint – csak az egyik területen valósult meg.
Emellett Miskolc azt is vállalta, hogy a projektben résztvevők több mint 80 százalékát valamilyen módon foglalkoztatják, bevonják képzésekbe, vagy egyéb módon vezetik vissza a munka világába, illetve olyan foglalkozásokat indítanak, amelyek segítik az integrációt.
A pályázatot Miskolc több konzorciumi partnerrel együtt nyerte el. A partnerek között szerepel Kassa városa, a HÁRFA Alapítvány, az Abaújrakezdés Egyesület, a Miskolci Egyetem, valamint az AEIDL (Brüsszel), illetve társult tagokként a dr. Ámbédkar Iskola és Dialóg Egyesület.
A projekt a napokban zárult egy nagyszabású konferenciával, ahol Varga Andrea Klára hosszasan sorolta a Minap stábjának az elmúlt 30 hónapban szerzett tapasztalatokat és eredményeket. „A jövőre nézve nagyon fontos tanulságai és eredményei vannak ennek az időszaknak, sokat tanultunk, jó gyakorlatokra tettünk szert, amelyeket nem hagyunk elveszni, valamilyen formában mindenképpen tovább visszük ezt a projektet” – jelentette ki az alpolgármester.
Ez szép gondolat, de Borsod24 több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a program minden, csak nem sikersztori.
Konfliktusokkal, szakmai hibákkal és hiányosságokkal erősen terhelt a megvalósítása – ráadásul ezekre a projekten dolgozó több szakértő többször is felhívta Varga Andrea figyelmét.
Információink szerint kevesebb, mint egy évvel a pályázat elnyerése után a projektet a teljes szétesés fenyegette. A Forrásközpont, a HÁRFA, a Miskolci Egyetem, az Abaújrakezdés Egyesület 2022 őszétől jelezte a városvezetésnek a problémákat, amelyek miatt nem teljesülhetnek a vállalt célkitűzések.
Az alkalmazott szakemberek több alkalommal is felhívták a figyelmet súlyos, a célok elérését veszélyeztető és akadályozó gondokra. Szóvá tették többek között, hogy teljes szakmai vezetetlenség alakult ki, ebből adódóan tervezési, egyeztetési, döntési, kommunikációs, munkaszervezési és napi szintű végrehajtási problémák keletkeztek. A szakmai irányító (Márczis Márta) 2022 szeptembere óta nem volt operatív vezetőként kapcsolatban több, a projekten dolgozó szakértővel, akik ezt a magatartást teljes mértékben elfogadhatatlannak tartották.
Emellett összeférhetetlenségi aggályok is felmerültek. A Forrásközponthoz, a HÁRFA Alapítványhoz, a Miskolci Egyetemhez, az Abaújrakezdés Egyesülethez eljutott információk szerint az AEIDL-elnöki tisztségét is viselő vezető hat konzorciumi partner közül négyben valamilyen formában érintett lehetett.
Problémásnak bizonyult, hogy a két célterületen nem alakítottak ki hozzáférési pontokat, ami alapjában veszélyezteti a vállalt célkitűzések teljesítését. Gondokat okozott, hogy a helyszíneken a munkavégzéshez szükséges alapvető feltételek sem voltak adottak, nem épült mosdó, iroda stb., ami a magyar és az európai szabályokkal és alapelvekkel nem összeegyeztethető. A szakértők felrótták, hogy nem valósult meg a többségi társadalom indirekt kommunikációs módszerekkel való érzékenyítése, valamint átláthatatlan és összeegyeztethetetlen a pénzügyi források rendszere. Kritikát fogalmaztak meg azzal kapcsolatban is, hogy szakmai alapon vállalhatatlan, etikátlan feladatokat próbáltak kikényszeríteni több munkatársból is. Ezek olyan feladatok voltak, amelyek a hatóságok és a szolgálatok hatáskörébe tartoztak – miközben a partnerek jelezték, nem hajlandóak részt venni benne.
A szakmai kifogások mellett súlyos pénzügyi problémákra is felhívták a figyelmet. Eszerint több munkatárs is kifogásolta, hogy a terepi munkára szánt források szinte a nullához közelítenek, a projekt költségének túlnyomó részét a bérek viszik el. Információink szerint akadt olyan szakértő, aki napi 100 ezer forintos díjazásban is részesülhetett.
Egyes beszámolók szerint az ehhez hasonló gondokat és aggályokat 2022 szeptembere óta folyamatosan jelezték a projektirányító önkormányzati vezető, Varga Andrea Klára és környezete felé, de érdemi lépés nem történt az ügyben. Az alpolgármester ragaszkodott a szakmai konzorciumi partnerek által működésképtelennek tartott szakmai irányítás megtartáshoz.
A konzorciumi partnerek végül 2023 májusában szorgalmazták, hogy induljon a projekt végrehajtását feltáró belső vizsgálat az önkormányzat részéről, valamint hogy a projekt vezetését egy projektirányító tanács vegye át. Javaslatukat az önkormányzat vezetése kezdetben támogatta, de a testület mégsem állhatott fel.
Az ügy kapcsán több érintettel is beszéltünk, akik megerősítették a megfogalmazott kritikai észrevételeket és a projekttel kapcsolatos súlyos szakmai problémákat. „Ilyen mértékű összeférhetetlenség példátlan, nem lett volna megengedhető, sem jogi sem erkölcsi szempontból. Gyakorlatilag kifizetőhelyként szolgált a projekt” – mondta az egyik, a programra rálátó, neve elhallgatását kérő forrásunk.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Varga Andrea Klárát, akinek a válaszait változtatás nélkül közöljük.
A projekt költségvetéséből konkrétan mekkora összeget tett ki a közvetlenül az érintett célcsoport számára átadott forrás?
A projekt költségvetése nem tartalmazott a Bábonyibércen és Tetemváron élők számára közvetlenül átadható forrást, ilyenek nem is szoktak a hasonló projektekben szerepelni. Ez elsősorban egy intézményfejlesztési és szolgáltatási projekt volt. Összefoglalva a projekt költségeit: Miskolc városa összesen 381 ezer eurót költött, ez mai áron durván 150 millió forint, amiből nem lehet csodákat várni ekkora társadalmi problémáknál, de minden forint fontos segítség.
- Ennek durván a kétharmada volt a munkatársak és szakértők költsége: ebből tudtuk támogatni azt a két éven át zajló munkát, amelynek során munkatársaink újraszervezték a város szociális szolgáltatási rendszerét, együttműködéseket alakítottak ki a nem önkormányzati, állami vagy civil szereplőkkel, és olyan új szolgáltatásokat nyújtottak a Tetemváron és Bábonyibércen élő miskolciaknak, mint például a közösségi segítő szakemberek munkába állítása.
- További 20 millió forintot költöttünk szolgáltatásokra a szükséges fordításoktól a riportokra, kommunikációs anyagok előállítására, tolmácsolásra.
- Durván 7 millió forint ment el adminisztrációs költségekre részben a konferenciák, workshopok terembérleti költségeire, tolmácsgépek bérlésére.
- 5 millió 800 ezer forint állt rendelkezésre utazási és szállás költségekre – ennek a legnagyobb részét azokra a tanulmányutakra és nemzetközi megjelenésekre fordítottuk, amelyekért cserébe Miskolc egy olyan klub tagja lett, amelyben egymástól tanulnak az európai városok, és akiknek a tapasztalatai beépülnek majd az Európai Unió döntéseibe. Önmagában is nagy elismerés, hogy az Európai Unió 69 pályázatból egyedüliként a miénket támogatta Közép-Európából.
- 10 millió forint közvetett költség pedig telefonra, irodaszerre, fűtésre, világításra, ami minden ilyen programhoz – egyáltalán a munkavégzéshez – szükséges.
Tudomásunk szerint a projektből időközben számos szakértő, közreműködő kilépett. Mi az oka annak, hogy ilyen nagy számban hagyták el a projektet a közreműködők?
Ez minden több éven át zajló program esetében megtörténik, pláne ilyen kísérleti programok esetén, ahol sokféle struktúra összehangolása zajlik. Ráadásul a projekt pilot jellegének természetes velejárója, hogy a szakmai irányvonalak a tapasztalatoknak megfelelően változtak. Nagy számban nem hagyták el a projektet közreműködők, de volt, hogy a megváltozott szakmai irányvonal a szakmai stábban is változásokkal járt. A folyamatok újrahangolása után, a végrehajtásban konstruktívan és hatékonyan közreműködő szakmai stáb alakult ki. Végül teljes kapacitással, minden döntéshozó bevonásával tudtuk Miskolc szociális szolgáltatási rendszerét fejleszteni. Hadd szolgáljak itt is számokkal: a projektre fordított munkaórák száma: 32 530 óra – ebből 26 680 órát az Európai Unió fizetett. Ebben nincs benne a projekt eredményeként létrejött, a szolgáltatások összehangolásán dolgozó szakmai testület, a Társadalmi Innovációs Tanács tagjainak, vagy egyes intézmény- és városvezetők ráfordított ideje, a területi munkacsoportok ideje és egy sor még igénybe vett szolgáltatásé.
Egyes vélemények szerint a projekt indikátorok teljesítése veszélybe került. Hány olyan projekt indikátor van, amely esetében 100 százalékos a teljesítés?
Zajlik az indikátorok összegyűjtése, amit eddig mondhatunk:
- a projekt fő célkitűzését adó „létrehozott partnerségek száma (állami, magán és civil partnerek), hálózatépítés a projektben; 300 százalékban teljesült,
- a szakmai és egyéb tematikus képzések, workshopok száma 240 százalékban,
- az integrált megközelítésen alapuló szolgáltatások száma 313 százalékban,
- azon személyek száma is, akiknek a munkavállalói kompetenciája fejlődött, a vállaltnál nagyobb mértékben, 195-ban teljesült
- Egyetlen esetben alacsonyabb az eredmény a vártnál: a két célterületen a lakcímkártyával nem rendelkezők alacsonyabb mértékben vettek részt a projektben. Ez a projekt eredményeit nem rontotta: a területre jellemző nagymértékű lakossági fluktuáció eredménye, valamint annak a jogosultsági deficitnek, miszerint a projekt megvalósítói nem minősülnek hatóságnak, aki számára kötelező a lakcímet igazolni.
Pontosan hány kiszolgáltatott helyzetben lévő személy jutott munkához a projekt következtében?
Ez nem egy munkaerő-közvetítő projekt. Nem szerepelt a vállalások között, nem is mertünk volna ilyeneket tenni 2021-22-ben, a covid alatt vagy után közvetlenül, egy városban, amelynek a munkaerő-piaca rendkívül hullámzó. Azért sem, mert a munkanélküliség okai nagyon sokrétűek – mi a szolgáltatási csomagjainkat éppen ezért egy nagyon árnyalt rendszer alapján dolgoztuk ki:
- egy úgynevezett mobilizálási csomagot azok számára, akik eredetileg nem hittek abban, hogy számukra még munka adódik
- egy, az életminőség javítását célzó csomagot azok számára, akiknek a foglalkoztatását egészségügyi, adósságkezelési, egyéb okok nehezítik – az állami kézben lévő egészségügy és az adósságkezelés például akkora probléma, amikre önmagában kevés lett volna a rendelkezésre álló forrás – ha közvetlenül a célcsoportra költhettük volna is.
- És akkor ott vannak még nagyon sokan az olyan emberek, akiknek a foglalkoztatását iskolázottságuk, vagy szakmai képzettségük hiánya befolyásolja.
- Igen kevesen voltak olyanok, akiknek a foglalkoztatása azonnal megkezdődhetne, akár a teljes foglalkoztatásra alkalmasak, akár otthonról foglalkoztathatók, vagy megváltozott munkaképességűek.
Egyes szakértői vélemények szerint az Európai Unió vissza fogja követelni a forrást a nem teljesítés okán. Van-e erről tudomása és mi erről a véleménye?
Ez álhír, vagy rémhír, nem is tudom minek nevezzem. Az indikátorok rendben vannak, az elszámolás rendben van. E vélemények rosszindulatú hangulatkeltések, amelyek talán nem függetlenek a közelgő helyhatósági választási kampánytól. Leginkább a hírek terjesztőit minősíti.
A projektben végig folyamatos és szoros volt a kapcsolat a támogató szervezet és a 9 európai támogatott projekt, köztük a miskolci projekt között. Időszakonként rendszeresen be- és elszámoltunk a támogatási előlegekkel. Ezeket a támogatásnyújtó szervezet rendre elfogadta, nem jelzett problémát a projekt megvalósítását illetően. Műhelymunkák keretében személyesen referáltunk az aktuális eredményekről. Ennek kiemelt eseménye volt a 2024 áprilisában, Brüsszelben lezajlott záró workshop, illetve a 2024. május 7-én, Miskolcon megtartott nemzetközi záró konferencia, ahol a támogató Európai Tanács jelenlévő képviselői is elismerően nyilatkoztak a projekt eredményeiről.
Fotók: Minap, AEIDL
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
